A BAHART Regatta záró futamán a két generációval versenyző, összetartó és jókedvű Lábady családhoz csatlakozhatott a WOW és a Yacht Charter Guru pályázatának egyik nyertese, Kővári Ági. A gyengeszeles versenyben a jó taktika döntött végül, és juttatta abszolút 2. helyhez a Lábad X csapatát. A családi csapat profizmusát bizonyítja, hogy kategóriájukban megnyerték a BAHART Regatta versenysorozatot is. Ezzel nem ér véget Ági és a Lábad X története, hiszen a jó együttműködésnek köszönhetően és az estébe nyúló beszélgetések során további közös tervek is körvonalazódtak.
Kővári Ágnes beszámolója
18 év szünet után kezdtem nemrég újra a vitorlázást. A Bahart Regatta pályázatra azzal a céllal jelentkeztem, hogy kipróbálhassam magam és tudom, közhelyesen hangzik, de nagyon szeretem a vitorlázást.
A balatonboglári futamon a Lábad X csapatához csatlakozhattam. A Lábad X 2015-ben, Dániában gyártott Xp-33 típusú hajó, egy családi performance cruiser. A Lábady család vizes sportok iránti lelkesedését az édesapa, Lábady Zsolt hozta a családba. Fia, Balázs pedig évről-évre gondoskodik arról, hogy a hajó sportos teljesítményét egész Magyarország megismerje extrém körülmények között is, szóló versenyeken bizonyítva, kiváló eredményeket elérve.
A verseny napján már reggel 7:30-tól gyülekezett a csapat a fonyódi anyakikötőben. Gyors közös kávézást követően 8 órakor hajózott ki az X a kikötőből és vette célba a szomszédos balatonboglári kikötőt. Az időjárás csöndes, a víz nyugodt volt. Túl nyugodt. Ennek megfelelően a feladatok is leegyszerűsödtek, lecsillapítva izgulásomat. Rövid meteo ellenőrzést követően sajnos láttuk, hogy számottevő változás nem is várható, és max. 2-3 csomó várható déltől, keletről.
A szokatlanul hosszú rajtvonalat – a keleti frissülés reményében – a keleti felső negyedénél szeltük át. A rajtot követő 3 perc elteltével kitekertük a code zerot. Ekkora már az erőviszonyoknak megfelelően három hajó tudott leszakadni a 60-70 egységet tömörítő mezőnyből: 11 m OD a Fortély, a Luka 30-as Happy Merida, és mi a Lábad X-szel. Az 1-2 csomós északi-északkeleti szél, code zeroval futtatva 1-2 csomós hajó sebességet tudtunk produkálni az 5 tonnánkkal. Majd kétórás araszolás után 1,5 km-re az első bójától jött az információ rádión, hogy befuttatják a teljes mezőnyt Révfülöpnél, hogy jusson idő a hagyományos délutáni Eurakvilo jótékonysági regattára is.
Látszott, hogy a két fő versenytárs, a Fortély és a Happy Merida meghúzzák a takkot egészen az északi partig és a végén fognak igazítani balcsapáson a révfülöpi befutóra. Tőlük 3-400 méterre feljebb, de még mindig nem elérve a befutót vitorláztunk mi az X-szel, nyakunkon a Papagenaval, aki jóval gyorsabb volt. Tőlünk legalább 1 km-re leszakadva a mezőny épphogy a félvizet hagyta el. A befutótól mintegy 300 méterre láttuk, hogy bizony érkezik a keleti frissülés és a mezőny keleti oldala spinakkerekkel robog a befutóra. A Papagena is jókor igazított, ők hamarabb kapták meg az élénkülést 1-2 perccel, mint mi, illetve a középmezőny legszélső egysége, a Kerecsen II is kiválóan csípte el a frissülő szelet és csúszott nagy citromsárga genakkerével.
Amikor a célvonal mellé felértünk tisztán látszott, hogy a Fortélyt és a Happy Meridát fogjuk, mögénk kerültek, messzebb az érkező széltől. Minden az utolsó 200 méteren dőlt el. A Papagena ugyan elsőként szelte át a célvonalat, azonban őket korai rajt miatt automatikusan kizárták. Így még kiadó volt az abszolút első hely! A fentről jó sebességgel érkező Kerecsen II, közvetlenül mögötte a sportos J92-es JimJam, illetve a célvonalhoz ekkor még legközelebb levő Lábad X között fog eldőlni. Életem egyik legizgalmasabb befutója volt, egyszerre értünk a zónába, ellentétes csapáson, hárman! Végül a Kerecsen II szúrta be lendületből elsőként az orrát, mi viszont a J92-vel köztük levő egy hajóhossznyi távolságba éppen befértünk másodiknak, a J pedig 3. lett, nagy csatában.
A gyenge szél ellenére felettébb izgalmas, de leginkább taktikus, fordulatos verseny volt, családias, de végletekig profi odafigyeléssel, ahol a generációváltás csendes, intelligens, de rendkívül fontos folyamatát láthattam, az édesanya szinte észrevehetetlen irányításával. Kiemelném, hogy legalább 30 éve szorgalmas vitorlás anyuka.
A délutánt még megkoronázta a jótékonysági futam, ahol rákbeteg gyerekeknek és családjaiknak rendeztek futamot, amin a Lábady család már évek óta részt vesz. Idén is már ismerősnek számító család választotta a hajójukat, ami jól mutatja a Lábady szülők elköteleződését a jótékonyság és az emberi értékek felé. Külön öröm volt a csapat számára, hogy az összetett értékelésben sikerült megszerezni az osztályuk összetett 1. helyét, megnyerve ismét a Bahart Regatta versenysorozatát.
Én külön köszönöm, hogy csiszolgathattam vitorlástudásom taktikai elemeit, és értéket teremtő barátokkal gazdagodhattam. Tervben van a folytatás, újabb közös versenyek fényében…. sőt titkos célként – abszolút komfortzónán kívül – egy négykezes versenyről álmodunk, amihez persze még sok akadályt kell legyőznünk.
Köszönöm a Women On Water csapatának a profi szervezést, lebonyolítást és szeretnék mindenkit arra biztatni, hogy érdemes a komfortzónán túl is élvezni a kihívásokat.
Lábady Balázs, a Lábad X kormányosának beszámolója
Az augusztusi zárófutamnak nagy elvárásokkal vágtunk neki, mivel összetettben az első két állomást követően vezettük a versenysorozatot, és nem titkolt célunk volt megnyerni a kategóriánkat. Továbbá a boglári futamnak mindig különleges hangulata van a délutáni jótékonysági verseny miatt is, amelyeken szintén hagyományosan és lelkesen veszünk részt évek óta.
Nagy kihívást jelentett, hogy a gyenge szélben, a rövidített pályán is jól tudjunk vitorlázni, mivel a hajónk sokkal inkább a közepes-erős szeleket szereti.
Rendszeres résztvevői vagyunk a Bahart Regatta versenysorozatnak lassan két évtizede, természetesen elindulunk a fonyódi rendezésű házi versenyeinken is és miattunk nem maradt még el Pünkösdi Regatta és Kékszalag sem. Emellett ha időm engedi, időnként felülök vendégként más osztályok versenyeire is.
Ágival az együttműködés kifejezetten jó volt és hamar sikerült megtalálni a közös hangot. A családunk befogadó és vidám természetű, így Áginak nem volt nehéz dolga velünk. A gyenge szélben nem volt kapkodás, a finom beállításokat meg nem szívesen adom ki a kezemből, így Áginak relatíve kevés feladata maradt a hajón. Az viszont, hogy nem teljesen idegen a közeg számára, már kiderült a mozgásából a fedélzeten. Várjuk a következő, remélhetőleg erősebb szeles megmérettetést, ahol egészen biztosan nagyobb lesz a pörgés!
Az alapcsapatot a család adja: Anya, Apa, Zsófi meg én. A húgom 10 éve külföldön él, így noha alaptagnak számít, az utóbbi időben ritkán tud velünk tartani, pedig aztán a Kisnő is profi ám. Édesanyám főleg a pit-ben dolgozik és kezeli a zongorát, de bármilyen feladatot megcsinál. Mindenkinek megvan a képesítése kedvtelési célú kishajóra a családból. Legrégebben édesapámnak, aki már a 70-es évek óta vitorlázik és a klasszikus iskolában tanult még finndingin és csillaghajón. Rajtunk kívül régi és új barátok alkotják a keretet még, ahol érdekes módon leginkább a bencés hagyomány, vagy ahogy mi pannonhalmi öregdiákok nevezzük, a bencés maffia az összefűző kapocs.
Női vitorlázó szinte minden alkalommal van a csapatban, kivéve amikor szólóversenyen indulok 🙂 Ez nálunk teljesen természetes.
Csak bátorítani tudok minden hölgyet, hogy próbálja ki magát versenykörülmények között is! A felszabadult, aktív kikapcsolódás, az adrenalin és a jó hangulat garantált, illetve nagyon jó élményekkel és kapcsolatokkal gyarapodhatunk e nemes sport által. Ágit pedig szívesen látjuk a csapatban bármikor a jövőben – ezt a családom nevében is mondhatom.
