Vitorlás fotózás női szemmel – Török Brigi
„Lehet bármekkora vihar, hullám vagy eső, ahogy belenézek a keresőbe, megszűnik a világ körülöttem és csak a pillanatnak élek.” Török Brigi gyermekkori álmát váltotta valóra, amikor a családalapítás után komolyan elkezdett a fotózással foglalkozni. A vitorlázás számára szerelem, életforma, fotózása pedig mára hivatásává vált.
Fogadjátok szeretettel bemutatkozását, mi pedig ezúton köszönjük meg neki a támogatást, hogy igent mondott megkeresésünkre, melynek köszönhetően február 29-én 14:00 és 16:00 óra között portré fotózásra invitáljuk a regisztrált WOW tagokat a Budapest Boat Shown. A 13:00 órától kezdődő színpadi beszélgetésünket követően keressetek minket a WOW beach flagnél a színpad mellett és elkészítjük rólatok a WOW portrét!
A fotózás már gyermek koromban is magával ragadott. Volt egy bőr bevonatú Kodak gépünk és mindig is érdekelt, hogy vajon hogyan rakja rá a képet, amit én látok arra a kis barna szalagra és utána, hogy lesz belőle papír kép. Gyerekként ez egy csoda volt, és minden kirándulás után azon izgultunk, hogy vajon sikerültek-e a képek és hát sajnos volt olyan, hogy egy sem. Majd teltek az iskolás évek és az élet más felé terelt. Dolgoztam, próbáltam sok mindent, végül szerelmes lettem, lett egy szuper férjem és sorra jöttek a gyerekek és megint előkerült a fényképezőgép, csak már a digitális változata. Az anyaság még mindig nem engedte, hogy kibontakozzak, majd eljött az a pillanat amikor a legkisebb gyermekem is óvodába ment és úgy gondoltam, hogy itt az idő, hogy komolyan csináljam.
Időnk nagy részét a Balatonnál töltöttünk, teljesen rabul ejtett minket az a szabadság, amit a vitorlázás adott. Gyönyörű látványnak találtam a vitorlásokat, ahogy suhantak a vízen, vagy egy versenyt, ahogy a különböző csapatok küzdöttek egymással és a természet erejével is. Amikor csak tudtam fotóztam a gyerekek mellett. Egyre többen dicsérték a képeimet, de úgy gondoltam, hogy csak elfogultak velem kapcsolatban.
Fa Nándi befutója hozta meg számomra az igazi áttörést. Mivel nem igazán a szomszédban volt, így sokáig gondolkodtunk, hogy kimenjünk vagy sem, de végül-is az utazás mellett döntöttünk. 6-7 méteres hullámok között vártuk, hogy befusson Nándi a Les Sables-d’Olonne előtti vízterületen, a kis motorcsónakban úgy kapaszkodtam mint még soha és csak azon izgultam, hogy bele ne essek a vízbe, mert akkor egy képet sem fogok tudni csinálni és hát valljuk be, nem valószínű, hogy Nándi újra neki vág egy ekkora “hajókázásnak”. Ahogy megpillantottam megszűnt körülöttem a világ és csak a pillanatokra vártam a gépen keresztül, amiket már hetekkel azelőtt megálmodtam. Az elkészült képeknek köszönhetően több média cég is felfigyelt rám, köztük többekkel a mai napig is kapcsolatban állok, folyamatosan publikálják képeimet.
Időközben a lányom is elkezdett vitorlázni és mint lelkes szurkoló anyuka elkísértem minden versenyére és edzésére és természetesen a fényképezőgépet sem hagytam otthon egyszer sem. Így született meg az a képem is, amit a Magyar Olimpiai Bizottság által meghirdetett fotópályázaton beválasztottak a Magyar Sportmúzeumban kiállításra kerülő alkotások közé. Számos pályázaton elindultam, jó volt látni, hogy most már nem csak a barátiköröm és családtagjaim értékelik a munkámat, hanem a fotózáshoz hozzáértő szakemberek is.
Később a vitorlázás mellett az autósport is képbe került mikor megkeresett a Hungaroring marketingese, hogy már régóta nézi a képeimet és szeretné ha dolgoznék nekik. Szívesen vállaltam ezt az új kihívást. Így a következő években ott is voltam a Forma 1-en és más versenyeken, mint a Hungaroring egyik fotósa.
A szerelem természetesen nem múlik el, a családom után, a vitorlás versenyek maradtak mindig a középpontban. Lehet bármekkora vihar, hullám vagy eső, ahogy belenézek a keresőbe, megszűnik a világ körülöttem és csak a pillanatnak élek.
Nőként nem könnyű sport fotósnak lenni, törékenynek hisznek minket néha, de én úgy gondolom, hogy pont ez a szép ebben a szakmában, hogy minden fotós más szemmel örökíti meg a pillanatot, különbözően komponálunk, nem azon múlik a kép milyensége, hogy férfi vagy nő készíti azt.
Az évek alatt sok külföldi versenyre sikerült eljutnom, Volvo Ocean Race, 52 Super Series, Vendée Globe – Fa Nándor befutója, Golden Globe Race – Kopár István rajtja és befutója, J24 Világbajnokság Miamib, Barcolana, Centomiglia, Rund Um den Bodensee, Bol d’Or Mirabaud. Utóbbi esetében a 2019-es versenyt sosem fogom elfelejteni, 60 csomós szélben, jégesőben… Törekvésem, hogy munkám révén, minél több ember lássa meg a szépséget a világban, a tájakban, versenyekben, ettől a célomtól pedig nem tántoríthat el sem szél, sem hullám, sem pedig jégeső.
Eddig elért fontosabb eredményeim
2017
– 35. Magyar Sajtófotó Kiállítás Canon különdíj – Fa Nándor befutójáról készült képem
– Sport 2017 – a Magyar Olimpiai Bizotság könyv kiadványában Fa Nándor befutójáról készült képeim
2018
– Ezüstgerely 2018 – Sport a kortárs magyar művészetben – a szakmai zsűri által kiállításra került egyik pályaművem a “Havaria a Balatonon”
– Bol d’Or Mirabaud fotópályázat 1. hely – a 2017-es versenyen készült képem
– Mirabaud Yacht Racing Image Közönség díj 1. helyezés – a kép a Volvo Ocean Race befutóján készült Hágában a Team Brunel csapatról
2019
– Mirabaud Yacht Racing Image Közöndég díj 2. helyezés – a kép a Bol d’Or Mirabaud versenyen készült a Raffica csapatról a 60 csomós szélben