WOW történetek – Greff Magdolna
Rendszeresen két éve vitorlázom, így még igazán kezdőnek számtok, annak ellenére, hogy a vitorlázással már a nyolcvanas években kapcsolatba kerültem. Akkor, még kiskamaszként, jutalomból részt vehettem egy vitorlástáborban Balatonfüreden, és a vonzódás azóta tart. Szerencsére az életem nemrég elért arra pontjára, hogy a vonzódásból tényleges vitorlázás lett.
A Women On Water oldalán blogbejegyzésekben szeretnénk bemutatni a közösség tagjait egy-egy interjú keretében. Reméljük, hogy a hazai vitorlázó nők és lányok történetei önmagukban is sokak számára nyújtanak motivációt. Fogadjátok szeretettel Greff Magdolna történetét.
Szabadidős céllal vitorlázom családdal és barátokkal a Balatonon és a Velencei-tavon. Gyűjtöm a tapasztalatokat, tanulok, ahol csak lehet, és lehetőségeimhez mérten szeretném jól csinálni. Ennek érdekében tavaly rendszeresen vitorláztunk edzői felügyelettel és idén is így tervezem. Előbb-utóbb szívesen elindulnék versenyen is egy rutinosabb csapat tagjaként.
Azzal, hogy vitorlázom, egy gyermekkori álmom vált valóra, tehát már ezért is nagyon jó érzés. Az üzleti életben dolgozó, az élete egy jelentős részét az irodában eltöltő felnőttként az egyik legnagyszerűbb dolog a vitorlázásban, hogy a szabadban lehetek. Ha kifutunk a kikötőből, akkor nincs más választásom, mint a természet részévé válni: mindegy, hogy szélcsend van, tűz a nap, vagy fúj a szél és esik az eső. De nagyon élvezem a vitorlázás technikai részét is, azt, hogy minden útról egy kicsit több tudással és tapasztalattal tér vissza az ember. Mégis, ha egy szóval kellene leírni, hogy mi a kedvencem a vitorlázásban, akkor az a szó a „hang” lenne: a szél, a víz, a kötélzet, a hajó hangjai… együtt minden.
Oszd meg velünk TE is történetedet! Regisztráljatok WOW tagnak, a visszaigazoló levélben érkező kérdőívben kérdésekkel is segítünk benneteket a történet mesélésben!